Napjainkban egyre t�bb  inform�ci�hoz lehet jutni az aur�r�l, sok �rdekes, n�ha k�l�nleges k�zl�sek l�tnak napvil�got. A j�mbor �rdekl�d� kezdeti lelkesed�se gyakran  megtorpan, az aur�r�l megjelen� t�bbf�le elm�let, elk�pzel�s, l�tt�n.

Ezen tal�n nem is lehet csod�lkozni, hiszen az �tlag ember sz�m�ra csak virtu�lis val�s�gk�nt l�tez� dolgot, - mint amilyen az aura is -  sokf�lek�ppen lehet interpret�lni.

Az aura leg�ltal�nosabban a k�vetkez�k�ppen hat�rozhat� meg: minden l�tez�t �t�lel�, �that� enrgiaburok, energiamez�.

Nos, mi is ez az energia?

A hinduk, pontosabban az indiai spiritu�lis hagyom�ny Prana-nak nevezte, a k�naiak Chi-nek , a polin�ziaiak (�s �ll�t�lag a hunok is) Mana-nak h�vt�k.

De eml�tik a szent k�nyvek is ; a Kabbala, a zsid� misztikus filoz�fia Krisztus el�tt 500 k�r�l asztr�lis f�nyk�nt eml�ti.

A Biblia �gy �r: ²⁹Azut�n lej�tt M�zes a Sinai-hegyr�l....Azt azonban nem tudta M�zes, hogy arc�nak a b�re sug�rz� lett, amikor Istennel besz�lt.”

K�l�nb�z� korok �s nemzetek k�l�nb�z� elnevez�ssel illett�k, csak p�r  p�lda: Homeros – „f�nyl� f�st”, Paracelsius – muna, B�r� von Reichenbach – �der�, �dikus er�, Korschelt – Nap-�ter, Mesmer - magnetizmus vagy m�gneses fluidum,  Reich - Orgon(e)., stb.

De egy�b n�vvel is illetik: univerz�lis energia, kozmikus er�, asztr�lf�ny, bioenergia, pszi er�, bioplazma, pszihikus �r�, univerz�lis �leter�, egyetemes �letenergia, egyetemes alkot� energia, f�nyenergia,  stb.

Az aura elnevez�st 1908-ban Kilner haszn�lta el�sz�r.

Az els� – ismert� v�lt – eur�pai le�r�s az aur�r�l a k�s�bb h�ress� v�lt sv�jci orvos �s filoz�fus Paracelsius toll�b�l sz�rmazott. Az egyetem befejez�s ut�n eur�pai utazgat�sai alkalm�val sok id�t t�lt�tt cig�nyokkal �s alkimist�kkal. Tanulm�nyozva a gy�gyn�v�nyeket, a n�pi gy�gym�dokat �s a teoz�fi�t, arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy l�tezik valamif�le �let-er�, „melynek  k�ls� �s bels� kisug�rz�sa f�nyl� szf�r�hoz hasonlatos”.

B�rmennyire is furcsa Isac Newton is foglalkozott ezzel a jelens�ggel. 1666-ban ismertette az �l� szervezeteket k�r�lvev� er�t�r vagy „er�-hull�mok” koncepci�j�t. A tudom�ny egy�bk�nt neki k�sz�nheti – t�bbek k�z�tt - a f�nyvisszaver�d�s �s a f�nyt�r�s elm�let�t.

T�bb h�res kutat�, tud�s foglalkozott az �l� szervezetett k�r�lvev� energiat�r kutat�s�val.

Felt�telez�sek szerint a civiliz�ci� kibontakoz�s�nak hajnal�n az emberek t�lnyom� t�bbs�ge rendelkezett az aural�t�s k�pess�g�vel. A kisgyerekek sz�let�s�ket k�vet� els� p�r �vben szint�n l�tj�k az aur�t. Val�sz�n�leg megfigyelt�k m�r, hogy a csecsem�k gyakrabban n�znek a fej�nk f�l�, mint a szem�nkbe, �ll�t�lag a kisug�rzott aurasz�neket n�zik �s ha sz�mukra zavar� vagy a sz�leik aurasz�n�t�l mer�ben elt�r� sz�nnel tal�lkoznak, akkor – m�sok sz�m�ra indokolatlanul – s�rni kezdenek.

Az emberi aura egy�bk�nt nem �lland�, lehet  t�bb sz�n�  �s gyakran v�ltoz�. Maga az aura t�bbr�teg�, de amint az aur�t alkot� er�k elnevez�se �s jellemz�se eset�n, itt is szembes�l�nk a r�tegek elt�r� sz�m�nak �s elnevez�s�nek t�bbf�le elm�let�vel. Van olyan elm�let, amely szerint az aura 4 r�teg�, van, ami szerint 0 + 4 r�teg�, de van olyan elm�let is, - �s  ez a leggyakoribb-, ami szerint 7, s�t enn�l t�bb r�teg� is.

K�zel�ts�k meg logikusan ezt a k�rd�st, milyen  rezg�sek, energi�k jellemz�ek az emberre? A leg�ltal�nosabban ismert rezg�sek a sejtek, a szervek rezg�sei – ez a fizikai r�teg; az �rzelmeink (szeretet, bossz�s�g, d�hkit�r�s, stb.) szint�n energia kibocs�t�ssal j�rnak – ez az asztr�lis r�tege aur�nknak,  az agyhull�m ( a k�zismert alfa, b�ta, stb. �llapotok) a ment�lis r�teg alkot�ja, a k�vetkez� r�tegeket a spiritu�lis sz�ntbe lehet sorolni, ide a  reinkarn�ci�s, a magasabb rend� szeretet,  a teremt� �s a szellemvil�ggal val� kapcsolat-tart�s  r�tegei tartoznak.

Amint ez a fentiekb�l kit�nik az ember aura nagyon bonyolult, sokszint� �s �sszetett jelens�g.  

A helyzetet tov�bb bonyol�tja, hogy az aura l�trej�tt�ben, sz�nk�p�nek kialakul�s�ban fontos szerepet j�tsz� csakr�k sz�ma �s elnevez�se is el�g v�ltozatos.

A csakr�t – energia-k�pontk�nt emltik, de tal�l�bb lenne, energia�raml�snak, energiafolyamnak nevezni.

 A kereket jelent�  szanszkrit eredet� sz�, val�sz�n� onnan kapta nev�t, hogy a tiszt�nl�t�k �rv�nyl� energiak�nt �rz�kelt�k, hisz t�lcs�rszer�en keskenyed� �raml�sk�nt j�rj�k �t a szervezetet.

A csakr�k l�tj�k el energi�val a hozz�juk kapcsol�d� szerveket; pld. a  sz�vcsakra a sz�v, t�d�, mellkas, kering�s, v�r, karok �s term�szetesen a csecsem�mirigy energiaell�t�s�t biztos�tja. Ebb�l k�vetkezik, hogy a csakr�k v�ltoz�s�b�l k�vetkeztetni lehet a szervekben bek�vetkezett v�ltoz�sokra is.

Az  aur�nk teh�t  �letenergi�nkat, a szervezet�nk �llapot�t t�kr�zi, de ha figyelembe vessz�k, miszerint az aura r�tegei �rz�seink, gondolataink rezg�seit �s minden m�s, a vel�nk kapcsolatos rezg�seket is  hordozz�k, akkor meg�llap�thatjuk, hogy aur�nk - igazi szem�lyazonoss�gunk, azaz  testi-tudati-lelki t�rk�p �nmagunkr�l.